A társállattartás népszerűsége még napjainkban is egyre növekszik. Egyre több ritka és egzotikus állatfajt is tartanak kedvencként, azonban a kutya iránti lelkesedés még mindig a legkimagaslóbb. Intelligenciájuk, alkalmazkodóképességük, játékosságok révén a kutyák méltán válhatnak a családok teljes jogú tagjaivá, vagy egy magányosan élő ember hű társává.

Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen jótékony hatásai lehetnek a társállattartásnak. Egyes betegségek, főként pszichiátriai problémák kezelésében vagy a szív és érrendszeri betegségek javulásában is nagy szerepe lehet a társként tartott állatoknak, illetve a nálunk még csak ritkán alkalmazott állatterápiának.
A terápiában betöltött jótékony szerepükön túl szeretnénk a kutyák gyerekekre és családjaikra kifejtett hatásait ismertetni.

A gyerekek eredendően szeretik az állatokat. Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a kisgyerek nem vonzódik az állatokhoz, ami mögött gyakran nevelési probléma áll.
Mivel a legtöbb gyerek vágyik saját kedvencre és ennek sokszor hangot is ad, ezért a szülők, reménykedve abban, hogy a kiskutya jó hatással lesz gyermekük fejlődésére, beszerzik a kért kölyökkutyát. Kimutatták, hogy a házi kedvencek iránt a 8-12 éves korosztály érdeklődik leginkább. Ennek ismeretében kutatók vizsgáltak kutyatartó, illetve kutyát nem tartó családokat, a kutya családhoz kerülésének első évében.

Íme az eredmény:

Azok a szülők, akik kiskutyát vettek gyerekeiknek, az esetek felében korábban is kutyatartók voltak. Azok a szülők, akik nem vettek kutyát a gyerekeknek, kevés kivételtől eltekintve korábban sem tartottak kutyát.
Azok a gyerekek, akik kaptak kutyát, az állat érkezése előtt sokkal jobban viselkedtek, együttműködőbbek voltak, mint azok a gyerekek, akik nem kaptak kutyát. A kutyatartó családok az első egy hónapban több szabadidős programban vettek részt, mint azelőtt. Az első fél évben az újdonsült kis gazdikat sűrűbben látogatták barátaik, mint azokat a gyerekeket, akiknek nem voltak kedvenceik. A kutya 6 hónapos kora után azonban már nem volt észrevehető ez a különbség.
A gyerekek kutyához való ragaszkodása a vizsgált év folyamán egyre nőtt, amihez hozzájárult, hogy egyre több időt töltöttek kedvencükkel, viszont a család más tagjaival kevesebbet.

Összességében megállapítható, hogy a gyerekek kutyához fűződő erős kötődése pozitív hatással van a viselkedésükre. Ahhoz, hogy a gyerekek igazi gazdikká váljanak, ki kell, hogy alakuljon bennük a tudatos, felelősségteljes, kedvencük felé irányuló gondoskodás, ami az állattartáshoz nélkülözhetetlen.